A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadsághmit_kivanarc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük. Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség  
Az 1848/49-es szabadságharc és forradalom eseményei   – 1848. február 23. Párizsban kitört a forradalom. A pozsonyi diétán az ellenzékiek elérkezettnek látták az időt a cselekvésre.   – 1848. március 3. Kossuth elmondta híres felirati beszédét: * az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte, * alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is.   – 1848. március 13. Bécsben kitört a forradalom. Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra, sajtószabadság lépett életbe.   – 1848. március 14. A bécsi forradalom hírére a főrendek elfogadták a március 3-i felirati javaslatot, és elhatározták, hogy Bécsben országgyűlési delegáció fogja azt átadni a királynak.   – 1848. március 15. A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra. * Először az egyetemeketjárták végig. * Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.   Tizenkét pont:
  1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
  2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.
  3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
  4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti őrsereg.
  6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján.
  7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
  8. Esküdtszék.
  9. Nemzeti Bank.
  10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék
külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
  1. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
  2. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése.
  * A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést tartottak. * A pesti városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a tizenkét pontot. Igy a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba.   * Megalakult a Közbátorsági Bizottmány. Elnöke Irányi Dániel lett. * A tömeg Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését. A tömeghez ekkor már csatlakozott Nyáry Pál, Klauzál Gábor és a liberális nemesség más képviselői. * Táncsicsot lelkes diadalmenet kísérte Pestre. * Este a Nemzeti Színház díszelőadást tartott.   – 1848. március 17. Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István főherceget, aki a király szóbeli beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki Magyarország első felelős miniszterelnökévé.   A Batthyány-kormány tagjai: Batthyány Lajos miniszterelnök Széchenyi István (közmunka és közlekedésügy) Eötvös József (vallás- és közoktatásügy) Szemere Bertalan (belügy) Klauzál Gábor (földművelés, ipar és kereskedelem) Kossuth Lajos (pénzügy) Deák Ferenc (igazságügy) Mészáros Lázár (hadügy) Esterházy Pál (a király személye körüli)   – 1848. március 23. Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással.   – 1848. március 28. A március 28-i királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el.   – 1848. április 11.
  1. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket. (áprilisi törvények)
  – 1848. július 5. Ekkor gyűlt össze az első népképviseleti országgyűlés Pesten.   – 1848. július 11. Kossuth elmondta híres megajánlási beszédét. A legendás felkiáltás: “megadjuk” kétszázezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását jelentette.   – 1848. nyár-ősz Harc a szerb felkelők ellen.   – 1848. szeptember 5. Széchenyit megrendült idegállapotban Döblingbe szállították.   – 1848. szeptember 11. Jellasich horvát bán átlépte a Drávát, és a főváros felé nyomult. Batthyány beadta lemondását.   – 1848. szeptember 28. Lamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta.   – 1848. szeptember 29. A magyar csapatok fővezére, Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek, Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek megadásra Ozoránál.   – 1848. október 3. Az udvar elfogadta Batthyány lemondását. Ugyanakkor a törvények ellenére feloszlatta az országgyűlést. Jellasichot kinevezték teljhatalmú királyi biztossá.   – 1848. október 8. A végrehajtó hatalmat ideiglenes jelleggel az Országos Honvédelmi Bizottmányra (OHB) ruházta a parlament. Elnöke Kossuth Lajos lett.   – 1848. október 6. Bécsben ismét kitört a forradalom. A bécsi udvar Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi nép meggyilkolta. A császári hadak főparancsnoka Windischgrätz herceg lett, aki a királytól teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére.   – 1848. október 30. Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna, mint önvédelem. (A hadsereg nem kapott egyértelmű felhatalmazást az országgyűléstől.) Október 30-án Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból.   – 1848. december 2. Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá.   – 1848. december 16. Windischgrätz vezetésével kb. 44 ezer katona lépett országunk területére. A főváros felé tartó, túlerőben lévő sereggel Görgey nem vállalt csatát. Perczel Mór viszont, aki vállalta az ütközetet december 30-án csatát vesztett.   – 1848 vége 1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a főváros nem tartható. Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át, ami meg is történt. Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták Kolozsvárt, majd 1849 elejénMarosvásárhelyt.   – 1849. január 5. Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét. * Kész volt a király által szentesített alkotmányosságot minden külső ellenséggel szemben megvédeni, * követeli a hadsereg szakszerű irányítását: hadügyi kérdésekben ne az OHB, hanem a hadügyminiszter (Mészáros Lázár) döntsön.   – 1849. január-február Görgey északi hadjárata.   – 1849. február 9. A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait.   – 1849. február 26-27. Kápolna térségében az újonnan kinevezett főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem tudta kihasználni csapattestei erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak voltak.)   A kápolnai csata következményei Windischgrätz a csata után azt hitte, ez már a végső győzelem volt. Ezt isjelentette az uralkodónak. Ekkor az udvar kiadta az olmützi “oktrojált” (kényszerített) alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország a központosított birodalom egyik tartománya. E manifesztum soha nem lépett életbe. A tiszafüredi magyar táborban a tisztek Dembinski leváltását, Görgey ismételt kinevezését követelték. Szemere Bertalan kormánybiztos, majd Kossuth is belátták, hogy a fővezér csakis ő lehet. Az OHB mégis Vetter Antalt nevezte ki fővezérnek, aki egy csatavesztés és betegség után távozott beosztásából. Március végén Görgey került a seregek élére.   – 1849. március 11. Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból: Erdély felszabadult.   – 1849. április-május A tavaszi hadjárat: * április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál. * április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél. * április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött. Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe Welden táborszernagyot nevezte ki. * április 10.: Görgey győzelme Vácnál. * április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál. * április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól. * május 4-21.: Buda sikeres ostroma.   – 1849. április 14. A Függetlenségi Nyilatkozat. A debreceni református Nagytemplomban kimondták a Habsburg-ház történelmünkben második trónfosztását. (Az európai diplomáciában a Függetlenségi Nyilatkozat inkább ártott a magyar szabadságharc ügyének, mivel sem a francia, sem az angol politikusok nem kívánták a Habsburg-monarchia szétesését, a cárnak pedig jogalapot teremtett a beavatkozásra.)   – 1849. május eleje Megalakult az új kormány: Szemere Bertalan (miniszterelnök, belügyminiszter) Batthyány Kázmér (külügyminiszter, földművelési, ipari, kereskedelmi miniszter) Vukovics Sebő (igazságügy) Csány László (közlekedésügy) Horváth Mihály (vallás- és közoktatásügy) Duschek Ferenc (pénzügyminiszter) A honvédelmi miniszter Görgey lett, de nem hagyta ott csapatát, így átmenetileg Mészáros vezette a tárcát.   – 1849. május 9.
  1. Miklós cár közzétette azt a nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc leveréséhez.
  – 1849. június Betört az országba az orosz Paszkievics herceg 200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel külön-külön kell megmérkőzni. Miközben az oroszok benyomulását késleltetik, a komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és lehetőség szerint áttörni Bécs irányába.
  • Áttörési kísérletek: június 16. Zsigrádnál, Sempténél (vereségek).
*Június 21.: Perednél győzelem, de az áttörést megakadályozza egy orosz segélycsapat. * Június 26-án Kossuth elfogadja Görgey tervét a komáromi csapatösszevonásról. * Június 28-án a honvédsereg vereséget szenvedett Győrnél. A győri vereség hatására Kossuth új haditervet akar. Június 29-én egy Pesten tartott tanácskozáson elvetette a Komárom melletti csapatösszevonás tervét, és úgy határozott, hogy a sereg a kormányt fedezve Szeged irányába vonuljon vissza.   * Június 30-án egy háromtagú küldöttség (Csány, Aulich, Kiss Ernő) közölte Görgeyvel a parancsot, aki bár nem értett egyet a tervvel de biztosította a küldöttség tagjait engedelmességéről.   – 1849. július 2. Haynau támadását Görgey igen kemény csatában visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy egyesüljön a többi csapattesttel.   – 1849. július 28. Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Ezt megelőzően több tárgyalás történt a románokkal, egyezség született a szerbekkel is. A törvényt már nem tudták végrehajtani.   – 1849. augusztus 9. Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus 9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a magyar sereg elvesztette az ütközetet.   – 1849. augusztus 13. Kossuth a reménytelen helyzetben lemondott, a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert.   – 1849. augusztus-szeptember Utóvédharcok: * Damjanich János augusztus 17-én Aradon, * Dessewffy Arisztid augusztus 19-én Karánsebesnél, * Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert. * Munkács augusztus 26-án, * Pétervárad szeptember 5-én, * végül a komáromi erődrendszer október 2-án nyitotta meg kapuit. (Klapka György elérte, hogy a várvédők sértetlenül távozhattak.)   – 1849. október 6. Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.